Feltételes formázás határidőkhöz és feladatlistákhoz

1. Induljon valódi dátum- és állapotértékekből

A példában a D oszlop tartalmazza a határidőt, az E oszlop pedig az állapotot. A dátumok valódi Excel-dátumok legyenek, ne szövegként beírt, balra igazodó értékek.

Először rögzítse az üzleti szabályt egyszerű mondatban: „Legyen piros a sor, ha a határidő elmúlt, és a feladat állapota nem Kész.” Ez lesz a képlet logikája.

2. Készítse el a lejárt határidő szabályát

Jelölje ki a teljes formázandó adatterületet a fejléc nélkül, majd válassza az „Új szabály” és a képletet használó lehetőséget. A képlet mindig a kijelölés bal felső adatsorára hivatkozzon.

A dollárjel rögzíti a D és E oszlopot, miközben a sorszám relatív marad. Így minden sor a saját határidejét és állapotát vizsgálja.

=ÉS($D2<>"";$D2<MA();$E2<>"Kész")

3. Különítse el a közelgő határidőket

Egy második szabály sárgával jelölheti a következő hét napban esedékes, még nem kész feladatokat. A két szabály feltétele ne fedje egymást: a lejárt dátum ne kerüljön a közelgő kategóriába.

=ÉS($D2>=MA();$D2<=MA()+7;$E2<>"Kész")

4. Ellenőrizze a hatókört és a szabályok sorrendjét

A Feltételes formázási szabályok kezelése ablakban nézze meg, hogy az „Érvényes erre” tartomány valóban minden kívánt oszlopot és sort lefed-e. Új soroknál az Excel-táblázat használata segíti a szabály bővülését.

Ha több szabály ugyanarra a cellára igaz, a sorrend és a „Leállítás, ha igaz” beállítás határozhatja meg a végeredményt. A legfontosabb, legszűkebb feltételt tegye előrébb.

• Próbálja ki tegnapi, mai és jövő heti dátummal is.
• Ellenőrizze a Kész állapotú sorokat külön.
• A színeken túl használjon olvasható kontrasztot és egyértelmű állapotoszlopot.